Nyomtatott sajtó

Új tudományos polémia a dohányzás káros hatásainak visszaszorításáról

By 2021.06.30.No Comments

Újabb széleskörű szakmai vita van kialakulóban az alternatív dohánytermékekkel kapcsolatban.

Az egészségügyi statisztikai adatok szerint a dohányzás az egyik fő felelőse a szív-és érrendszeri megbetegedéseknek, valamint a tüdőráknak.  Az aktív dohányosok elsősorban a nikotin stimulatív élettani hatásai miatt hódolnak káros szenvedélyüknek, pedig elsősorban nem is ez, hanem a füstben lévő karcinogén anyagok jelentik a primér és rendkívül komoly egészségügyi kockázatot. Noha a füstmentes életmód a legjobb módszer a dohányzás jelentette súlyos kockázatok elkerülésére, de mégis önként adódik a kérdés: mit tegyenek azok, akik képtelenek megszabadulni a káros szokásuktól, illetve mit tanácsoljanak nekik az orvosok?  

A WHO adatai szerint jelenleg valamivel több, mint egymilliárd aktív, rendszeresen (napi szinten) dohányzó ember él a Földön. Noha a dohányzás ártalmai illetve egészségügyi kockázatai már régóta jól ismertek, de ennek ellenére is erősen kérdéses, hogy a belátható jövőn belül fel lehet-e teljesen számolni ezt a káros szokást.  A Schore International  Association on Smoking Control & Harm Reduction (Nemzetközi Szövetség a Dohányzás Visszaszorítására és Kárainak Csökkentésére) társaság  2020-as No-Smoke Summit virtuális konferenciáján az egyik előadó,  Karl Fargerstörm professzor mutatott rá, hogy mivel nem tűnik reális forgatókönyvnek  a nikotinfüggőség teljes felszámolása, ezért  van szükség az ártalomcsökkentés koncepciójának a kidolgozására elsősorban azok számára, akik – különböző okok miatt képtelenek- végleg szakítani a káros szenvedélyükkel. A  dohányzás ugyanis olyan terápiás terület, ahol nagyon is jól alkalmazható az ártalomcsökkentés koncepciója,  ami más területeken már  bevett módszernek számít.

A legtöbben azt tartják, hogy a nikotin jelenti a legnagyobb kockázatot a dohányzásban, pedig ez nem így van. Noha a nikotin sem tekinthető egészségügyi szempontból veszélytelen anyagnak, mert függőséghez vezet és szívfrekvencia illetve vérnyomásnövelő hatása van, de a dohányzás fő kockázatát mégsem ez, hanem a füstben lévő égéstermékek jelentik.  Kémiai analízissel kimutatták, hogy a dohányfüst több ezer vegyi komponense közül 93 bizonyítottan közvetlen, vagy potenciális egészségkárosodást okoz. Ebből következően a füst, valamint a benne lévő káros vegyi anyagok kiküszöbölése csökkentheti a dohányzás okozta ártalmakat. Fargerstörm professzor több példát is felsorolt az ártalomcsökkentési koncepció eredményeire. Ezek közül kiemelte Svédországot, ahol az úgynevezett snus-használat elterjedésével az EU-s átlag alá csökkent a dohányzással közvetlen összefüggésbe hozható halálesetek száma.  Japánban a hevített dohánytermékek elterjedésével soha nem látott mértékben visszazuhant a hagyományos cigaretták forgalma, és ugyanez a tendencia figyelhető meg az Egyesült Királyságban is.   Michael G. Toumbis tüdőgyógyász, az athéni Mellkasi Betegségek Kórháza légzőszervi osztályának volt főorvosa szintén egyetértett az ártalomcsökkentési koncepció fontosságával. Dr. Toumbis szerint az úgynevezett alternatív nikotinbeviteli rendszerek (ANDS) alkalmazása jelentősen csökkentheti a dohányzás káros anyagainak való kitettséget. Ezért arra kell törekedni, hogy az égéssel járó dohánytermékek használata jelentősen visszaszoruljon.

Az ártalomcsökkentő koncepcióval kapcsolatban nemcsak szakmai, hanem orvosi-etikai kérdések is felmerülnek. A No Smoke Summit egyik kerekasztal megbeszélésén az a dilemma került terítékre, hogy az orvos felnőtt dohányos számára  adhat-e egyáltalán információt az alternatív dohánytermékekről, és ha igen, akkor miket? Sokan úgy vélik, hogy orvosetikai szempontból kizárólag csak a prevenció és a leszokás ajánlható a felnőtt aktív dohányosoknak. Az ártalomcsökkentő koncepciót (is) szorgalmazók szerint viszont egyáltalán nem etikátlan, ha az orvos  alternatívaként az ártalomcsökkentés teljes spektrumáról is tájékoztatatja  a páciensét. Ezt az álláspontot képviselte többek között Dimitri Richter osztályvezető kardiológus főorvos, aki szerint a betegeknek minden joguk megvan ahhoz, hogy hiteles és szakszerű tájékoztatást kapjanak az ártalomcsökkentés valamennyi igénybe vehető lehetőségéről. Peter Harpner onkológus professzor szintén osztotta ezt az álláspontot. Az orvosprofesszor szerint vitán felül az a legjobb megoldás, ha valaki el sem kezdi a dohányzást, illetve ha már aktív dohányos, végleg hátat fordít a káros szenvedélyének, de dr. Harpner sem tartja reális alternatívának azt, hogy a közeljövőben az összes aktív dohányos eldobja a cigarettát.

A füstmentes dohánytermékek használata jelenti a kisebbik rosszat a hagyományos cigarettához képest. A füst hiánya miatt ezekben sokkal kevesebb káros anyag képződik, így az ezeknek való kitettség is alacsonyabb szintű, bár ez még nem jelenti azt, hogy mindezzel egyenes arányban csökkenne a betegségek kialakulásának a kockázata is. Ennek ellenére, a „kisebbik rossz” elve alapján a leszokni képtelen dohányosok számára fontos bemutatni az összes ártalomcsökkentési alternatívát, amihez pedig elengedhetetlen a szakszerű információszolgáltatás.  Hasonlóan vélekedett Efraim Cambronero onkológus sebész, aki szerint csak akkor, ha a leszokás nem vezet eredményre, jelenthet másodlagos alternatívát a füstmentes technológiákról való tájékoztatás.  Lengyelországban egy éve fogalmaztak meg ajánlást az ártalomcsökkentés alternatív alkalmazására, különös tekintettel a dohányhevítéses technológiára – számolt be a lengyelországi helyzetről Piotr Kuna belgyógyász, tanszékvezető egyetemi tanár. A professzor – kollégáihoz hasonlóan – kiemelte, hogy a megelőzés és a leszokás az elsődleges szempont, de annak sikertelensége esetén az orvos feladat tájékoztatni a pácienst, az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.  Tholdy-Shedel Emil kardiológus főorvos, a budapesti Szent Ferenc Kórház igazgatója elmondta, hogy  a magyarországi orvostársadalomnak egyelőre nincsenek világos információi a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés lehetőségeiről, ezért egy ártalomcsökkentésre koncentráló társaság felállítását tervezik, amely ennek fontosságát kívánja propagálni, és nem csak a dohányzással kapcsolatos ártalmak tekintetében.   

Igen fontos, hogy az úgynevezett módosított kockázatú dohánytermékek mérsékelt vagy csökkentett kitettségét tudományos vizsgálatokkal támasszák alá. És végül, a legeslegjobb alternatíva a füstmentes élet.

Írta : Elter Tamás

Leave a Reply