Nyomtatott sajtó

Mentál sarok

By 2021.08.04.No Comments

Toxikus közösségek

írta: Oláh Zsuzsanna

Érezted már, hogy rossz helyen vagy egy közösségben? Nem nyilváníthatod ki a véleményed, vagy ha megteszed sarokba állítanak? Megmagyarázhatatlan nyomást érzel a gyomrodban bizonyos emberek jelenlétében? Egy idő után megkérdőjelezed, hogy te vagy a hibás mindezért? Amennyiben gyanúsan ismerősek a fenti érzések, rossz hírem van. Toxikus közösségbe keveredtél.

„Egyben egyszerű és nehéz felismerni őket. Némelyikük egyértelmű jeleit mutatja a fertőzésnek, mások a mosoly és manipuláció furfangos kombinációjával élve nehezítik meg mások életét. Ezek az emberek veszélyesek. Nem azért, mert bármikor kést ragadhatnak és elvághatják a torkod. Nem azért mert elmebetegek és kiszámíthatatlanok. Csupán azért, mert olyan személyiségük van, ami lassan, de biztosan a te személyiségedet is megfertőzi, ha nem vagy elég óvatos. „ – írja D. Norbert szakértő, Hétköznapi Zarándok blogjában. 

Kezdjük az elején. A toxikus emberről hallottunk már, de mi van, ha egy toxikus „alfa egyed” egy egész közösséget épít maga köré? Ennek a súlyosabb verziója, ha több toxikus személy is van a közösségben. Milyen ismérvekkel rendelkeznek az ilyen közösségek kívülről?

  • Zárt rendszerben működnek. Nehezen fogadnak be kívülállót. Amennyiben befogadnak valakit, nagyon nehezen engedik el.
  • Úgy tűnik, mintha mindig mindent rosszul csinálnál. Soha nem vagy elég jó nekik. Ha ezzel szembesíted őket, akkor ezt tagadják. Sőt, általában arról biztosítanak, hogy ők támogatnak téged és mindig büszkék voltak rád. Bár ennek soha nem vagy fültanúja.
  • Minden róluk szól és semmi sem rólad. A toxikus egyén nem hallja meg és nem tiszteli a véleményedet és az érzéseidet. Rengetegszer kritizál, ezzel gyengítve téged.
  • Ezek a közösségek kívülre nagyon egységesek. Ez mindig a mottójuk, hogy egy csapatot alkotnak. Mindig a lehető legjobb színben tüntetik fel magukat. Az információkat ezért szűrik kifelé. Az úgynevezett „szektásodás”, abszolút velejárója az ilyen csoportosulásoknak.
  • Nincs egyén, csak kollektíva. Sem egyéni vélemény, csak kollektívikus. Ezt általában az ALFA határozza meg, aki köré épül a szerveződés. Az alap stratégia, hogy megkérdőjelezik az alapvető tényeket. Ezáltal folyamatos bizonytalanságban tartják a holdudvarukat.
  • Nem érzed úgy, hogy teljesen önmagad lehetnél a másikkal. Félsz elmondani neki, hogy mit gondolsz valójában. Megpróbálsz neki megfelelően, “jól” viselkedni – arra törekszel, hogy elfogadjon. Ha ez huzamosabb ideig történik, egy idő után már nem is ismersz önmagadra.
  • „Húzd meg, ereszd el!” Ha valaki túl erős, okos, vagy kirívóan jól teljesít azt elbizonytalanítják. Úgymond letörik a szárnyait. Az elején empatikusan szupportívak, hogy túlságosan ne maradjon le az egyén, a többiekhez képest. Egy átlagos szinten próbálják tartani a közösség tagjait. Ezek nem tudatos tevékenységek. Ez alapvető működési forma, amely jellemzi őket. Ez a stratégia arra szolgál, hogy saját magukat többnek láttassák, és a hozzájuk köthető dolgokat többnek és jobbnak. Ennek az alapvető oka, hogy palástolják, milyen hátrányok és gyengeségek vannak az adott közösségben.
  • Akármikor tennél valamit azért, hogy nőj és fejlődj, mint ember, a másik gúnnyal és hitetlenséggel reagál, abszolút nem támogat

Alapvetően évekig tud egy adott személy egy olyan munkahelyen, baráti körben, vagy akár családban létezni, hogy nem veszi észre az éveken át tartó leépülést. Mert a kezdeti rózsaszín máz, minden toxikus kapcsolódásban átalakul. Egy nagyon fontos pont, hogy amíg benne vagyunk, nem tudjuk megmagyarázni magunknak a rosszullétünk okát és nem vesszük észre a mérgező légkört. Csak amikor kilépünk belőle.

Életemben először egy amerikai multinál találkoztam a jelenséggel. Azt vettem észre, hogy beszívott. Egy idő elteltével már nem is beszéltem mással, csak a kollegáimmal. Az elején óriási extrát jelentett nekem, hogy oda tartozok. Az összetartozás hamis illúziójával hajtottuk önként rabigába a fejünket és adtuk fel egyéni véleményünket, egyéniségünket és érdekeinket mi munkavállalók. Instant barátokat, karriert és második családot kínálva először hihetetlen szerencseként éltem meg a kapcsolódást. Azonban egy idő után észrevettem, hogy ha egy picit is eltér a véleményem, vagy elrugaszkodok a standardoktól akkor ellenségesen viszonyulnak hozzám. Ahogyan fejlődni akartam, vagy többet letörték a szárnyaim. Folyamatosan jelen voltak az intrikák. Igazából soha nem tudtam a teljes igazságot semmiről, mert minden információt szűrtek. Minden titok volt, minden körben különböző tálalással. Ahogy egyéni sikereim voltak, visszahúztak a csoport szintjére. A végén azt vettem észre, hogy folyamatosan kritizálnak. Akkor én nagyon fiatal voltam, de egy életre megtanultam, milyen egy ilyen közösségben élni éveket.

Feldmár András örök igazságával zárnám az írásomat.

„Az érdek nélküli szeretet lehet feltétel nélküli. A szerepek, a maszkok nem tudják szeretni egymást. Csak azt szeretheted, akit ismersz, és csak azt ismerheted igazán, akit szeretsz. Akitől félsz, az nem szeret igazán, ha szeretne, akkor nem félnél tőle. A szeretet és a bizalom egy tőről fakad.”

Feldmár András

Leave a Reply